mondd
hogy lehet
hiányod ennyire valós
miközben
- bár voltaképp létezel -
csak képzeltelek magamnak
képzeltem hogy ebben
a nagy idegenségben
te nem vagy az
hogy vér és sors összeköt
hogy hihetem
mert igaz
mikor lázálmaimból földre löksz
most addig szöszölök
ezzel a keményen
lírátlanított berekesztéssel
- magam sem tudom már
szeretlek
vagy
szerettelek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése