homály
erdőkből lihegő vadak
agancsos
fejjel mind elészalad
puska
riad a szétömlő fényre
álom
volt s benépesült a bozót
kérges
hóágyon lapul a lényeg
eszét
veszejti fújtat a tudat
ma
vérszegény a reggel
létszárnyú
madársereggel
rétek
szántók nyiladoznak
magasles
alól kutyaugatás
nyelvünkre
forradt szavakkal
kékült
fagyban végzet paroláz
megszédülhetünk
lángja helyben maraszt
a
hangos nappal meghúz kakast-ravaszt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése