A szemem a
lelkem tükre.
- Nézd milyen
fakó, fénytelen!
Az időzített
ösztön-bomba,
A viasz szív
mélyén ketyeg.
A szemem egy
lélek tükre,
De ez a
lélek nem az enyém.
A sajátom
már útnak indult
A végtelen
elmúlás felé.
2007. szeptember
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése