Jagos István Róbert - Tejfel-ég

Paprikát szórtál a tejfel-égbe,

majd megsóztad: nekem jobb legyen.

Megkeverted kedvesen, szépen

és kenyérre kented, hogy így egyem.

Közben arcomra tetted két kezed,

úgy sütöttél, mint jég a nyárban,

én delejezve néztem szemed,

mint Holdat a bomló félhomályban.