passzos zajvilág feszül
húzna még lentebb a sár
sötét az ég is vele
megy a megszokás lába
se ér fűtetlen zokszavak
tompa moraja még elragad
hat hét évnyi tanulság
a miénk felrázva a pelyhes idő
párnátlan Holle anyóka
sír és keresztet rajzolna a hóba
ellilult ujjad hiába
ránkfagyott a tér
még illes(s)z a várakozáshoz
szeme elkísér
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése