2012. március 12., hétfő

Jagos István Róbert - Gőzölgő teára vágytam












Gőzölgő teára vágytam - szívet melengetőt.
Ajkad jeget tett bele, te őrült szerethető.
Lefagyott mosolyom és lassul kicsi szívem is.
Egykor ki féltőn felemelt, ma gyilkos mélybe visz.

Szép madarakat festettél.  Csőrükben álmaim
darabokra estek szét, mint a Szó. Szárnya nincs
csak éle a nyakamnak kifent késnek kezedben.
Összegyűrtél, kidobtál - már nincs szemét zsebedben.

12 megjegyzés: