alig fényben
füst lebeg,
üres forgószékek.
Padló ragad,
süket az ajtón
a retesz.
Mellékhelyiség,
szűk falon
tátong egy koldus rajz,
rozsdálva csepeg a csap.
Kezem mosom,
mosolyom
most sebtapasz.
Léptek,
kérdő szó,
- iszol velem valamit,
- persze,
válaszomból a tegnap szól.
Megvárom,
míg elázik a poháralátét,
keresztülzuhanok a mán,
ez az ital
kérdés,
ajándék...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése