Fürdik a kert,
s a virágok
feje földig bókol
a szélben,
vörösbegy rebben ijedten
s felhők feketéje
oldódik a kékben.
Égre feszülnek a fák,
törékeny karjaik kitárva,
megrázkódik a fény
s isten áldást oszt
az ámuló világra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése